|
|||||
 |
kronológiák | » kisebbségtörténeti kronológia | |||||||||||||||||||||||
 |
|
||||||||||||||||||||||||
| találatszám: 8 találat | lapozás: 1-8 | ||||||||||||||||||||||||
|
||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
|
||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
| észrevételeim vannak  | kinyomtatom | könyvjelzõzöm |
Névmutató: Lászlóffy Árpád 2002. július 7.Csíksomlyón, a ferences kolostorban tartották június 22-23-án a Ferences Világi Rend erdélyi káptalanját. Az erdélyi ferences harmadik rendet 1948-ban, a szerzetesrendek működését korlátozó, kolostorokat feloszlató intézkedések betiltották és csak 1990-ben, a rendszerváltozás után szerveződhetett újra. A világi rend a Szent Istvánról elnevezett erdélyi provincia területén jelenleg 515 taggal, 23 közösség keretében működik. A csíksomlyói káptalanra 55-en, a csoportok megbízottjai és elöljárói érkeztek. A kegytemplomban Tamás József segédpüspök celebrálta a szentmisét. Tímár Asztrik ferences atya, az Erdélyi Ferences Világi Rend lelkivezetője jelenlétében megbeszélték a közösségekben felmerülő problémákat. Új tagok manapság kevesen jelentkeznek. Megválasztották az új elöljárókat. Miniszteri tisztséggel a vajdahunyadi Jancsó Elemért bízták meg, helyettese a szintén vajdahunyadi Osváth Mária, titkár Penu Szilárd és tanácsos Bartalis Mária - mindketten Csíksomlyóról, képzési felelős a vajdahunyadi Jancsó Terézia, gazdasági felelős Lászlóffy Árpád Désről, ifjúsági felelős Molnár Gabriella lett. /Csúcs Mária: A megújulás reményében. = Vasárnap (Kolozsvár), júl. 7./2003. október 15.2003 októberétől 2004 júniusáig tartó szabadegyetemi előadássorozatot szervez a kolozsvári Schola Társaság kül- és belföldi oktatók bevonásával mindazok számára, akik a keresztény istentisztelet alapjait, illetőleg a katolikus liturgia értelmét mélyebben akarják megismerni. A havonta egy alkalommal sorra kerülő előadások helyszíne a Babes-Bolyai Tudományegyetem Római Katolikus Teológiai Fakultásának díszterme lesz. Lászlóffy Árpád, a BBTE doktorandusa, a programsorozat egyik szervezője elmondta: az ötletet az a felismerés ébresztette, hogy a katolikus istentiszteletek szertartásrendje, sajátos jelentésgazdagsága a legtudatosabb katolikusok előtt is mindinkább a történelem és az ünneplés misztikumának ködébe burkolózik, pedig ez a kimeríthetetlen lelki és szellemi bőség egy kis tanulmányi "befektetés" árán igenis megközelíthető. Az első előadás okt. 16-án lesz /Földváry Miklós: A kultikus tér szerveződése a kereszténységben. /Jakabffy Tamás: Liturgikus SzabadEgyetem (nem csak katolikusoknak). = Szabadság (Kolozsvár), okt. 15./2005. december 20.Désen december 11-én megáldották a ferences templom felújított orgonáját, majd Lászlóffy Árpád dési származású orgonaművész orgonakoncertjére került sor. Désen a polgármesteri hivatal dísztermében szervezték a Keresztény Zenefesztivált. Fellépett a felőri gyermekkórus, a kolozsvári belvárosi református egyházközség ifjúsági színjátszó csoportja, a dési katolikus ifjúsági énekkar, a várkudui református ifjúsági énekkar, végül a dési, rettegi és felőri zenészek közös együttese, a Pelikán. A rendezvényt a Katolikus Egyetemi Lelkészség (KEL) és az Ifjúsági Keresztyén Egyesület (IKE) szervezte. /Lukács Éva: Adventi kulturális hét Désen. = Szabadság (Kolozsvár), dec. 20./2006. április 24.Április 21-én Székelyudvarhelyen, a Szent Miklós-templomban koncertezett a Schola Cantorum Budapestiensis /Budapesti Énekes Iskola – BÉNI/. Az énekes iskolák nem csak muzsikusképzők, hanem az európai szellemiségű értelmiség utánpótlására szolgáló, magas színvonalon oktató intézmények. /Lászlóffy Árpád: Egyházzenei hangverseny Udvarhelyen. = Udvarhelyi Híradó (Székelyudvarhely), ápr. 24./2007. május 8.Székelyudvarhelyen tizenharmadik alkalommal rendezték meg a Bárdos Lajos–Palló Imre „Éneklő Ifjúság” Kórusfesztivált. A nyitónapon május 4-én a Dr. Palló Imre Zene- és Képzőművészeti Szakközépiskolában zenetudományi előadásra került sor, Lászlóffy Árpád Kodály Zoltánról beszélt. Bemutatkoztak a népdal- és szólóénekesek. A gyermek- és ifjúsági kórusok hangversenyén tizennégy iskola dalosai mutatták be énektudásukat. A résztvevők emléklapot kaptak. Az emléklapokon ezt állt: „A magyar kóruskultúra székelyföldi nemes ébrentartásáért és színvonalas ápolásáért, támogatásáért”. A fesztivál utolsó napja évek óta az egyházzenei hangversenyé. /Barabás Blanka: Dalában él az ifjúság. = Udvarhelyi Híradó (Székelyudvarhely), máj. 8./2007. május 10.Május 4–6. között zajlott Székelyudvarhelyen a XIII. Bárdos Lajos–Palló Imre „Éneklő Ifjúság” kórusfesztivál. A nyitónapon zenetudományi előadás hangzott el „Régi dallamaink népi emlékezetben” címmel. Ezt követte a népdal- és szólóénekesek bemutatkozó hangversenye. A Művelődési Házban léptek fel a kórusok, tizenegy hazai és három magyarországi kórus. A fesztivál zárónapján, egyházzenei hangversenyre is sor került. /Lászlóffy Árpád: Az „Éneklő ifjúság” margójára. = Udvarhelyi Híradó (Székelyudvarhely), máj. 10./2011. május 10.Orgonát avattak SzentábrahámbanHargita megye - Felújított mûemlék orgonát avattak vasárnap, május 9-én a szentábrahámi unitárius templomban. A hangszert 1848-ban építette Balázs Mózes. A 17 400 lej értékû felújításhoz Hargita Megye Tanácsa 63 00 lejjel járult hozzáegyháztámogatási programja révén. Az ünnepségen Bálint Benczédi Ferenc unitárius püspök mondott prédikációt, avatóbeszédet Lõrinczi Lajos esperes, az orgona történetét pedig Pap Zoltán orgonaépítõ ismertette. Borboly Csaba, a megyei tanács elnöke ünnepi köszöntõjében örömét fejezte ki, hogy támogathatták a felújítást, és elmondta, hogy több orgona felújítását segítette már a megyeiönkormányzat, mert tudatában vannak, hogy a magyarságnak a több száz éves mûemlék orgonák mekkora értéket jelentenek, ezért fontos a restaurálásuk. Az avatóünnepséget Lászlóffy Árpád orgonamûvész koncertje tette még emelkedettebbé. erdon.ro 2012. augusztus 25.Ünnepeltek a dési ferences szerzetesekA ferences szerzetesek dési letelepedésének 300 éves évfordulójára, valamint a kommunisták által 60 évvel ezelőtt e rendházba „összegyűjtött” szerzetesekre emlékeztek augusztus 21-én este a dési római katolikus ferences rendi templomban. A megemlékezés egybeesett az ezúttal Désen zajló éves provinciai nagytalálkozóval. Szent István az erdélyi ferences rendi provincia védőszentje, így természetes, hogy Szent István-nap közelében – minden évben más-más helyszínen – tartják meg a ferences testvéri közösség számára fontos megbeszélést – magyarázta lapunknak Leonárd atya, aki az ünnepi szentmisét celebrálta. Leonárd atya egyike volt annak a 46 ferences szerzetesnek, akit 1952-ben kényszerlakhelyre a dési kolostorba hoztak. Visszaemlékezésében a magyar katolikus hívek, valamint a már betiltott görög katolikus román hívek segítségére emlékezett, majd a ferences rend testvéri közösségének összetartó erejét fogalmazta meg megemlékezésében: háttérből szolgálni, elődeink mintájára. A szentmisét követő megemlékezésen Zomora Márta a dési egyháztörténet kezdetéről és a 2007-es dési főtéri ásatások során előkerült leletekről beszélt, amelyek mintegy bizonyítékai annak, hogy városalapító elődeink keresztények voltak. Costan Morar, Dés polgármestere az eddigi jó kapcsolatról szólt, és a továbbiakban is lehetőség szerinti odafigyeléséről biztosította a szerzeteseket. Gordán Edina, a Sapientia-EMTE könyvtárosa immár két éve jár Désre hétvégeken, a kolostor könyvtárának rendszerezésére. Mint elmondta, a könyvtár legrégebbi könyve 1532-ből datált. Sajnos a legrégebbi, az 1492-ben keltezett 14 kötet, a kommunisták által elkobzott ősnyomtatvány még mindig nem került vissza Bukarestből. Jelenleg körülbelül 1226 kötet van a kolostor birtokában. Érdekes adatokat említett az adományozott kötetekről, továbbá a ferences rend erdélyi történelmével kapcsolatosan is. A kuruc–labanc harcok befejezése után Werner Konrád lelkész jött elsőnek Désre 1712-ben, aki kiváló hitszónokként hamar hívőkre talált, sőt a galgói Rácz család, Nápolyi család, csicsókeresztúri Torma család telekadománya révén vesszőből font és sárral tapasztott kis négyszobás házat építtetett, ahol meghúzódhattak az érkező szerzetesek. Így a ferences rend mint missziót látta el a Szamos-völgy reformáció utáni „fehér foltját”, már ami a katolikus hívek számát illeti. 1726-ban a teplom építése kezdődött el, és 4 évet tartott, majd 1728-ra elkészült a kolostor is. Lászlóffy Árpád arról beszélt, mit jelentett a dési híveknek a ferencesek meghurcolása. Emlékeztetett a nagyon szűkös életkörülményekre, mivel a kolostornak csak egy negyed részét használhatták, így még a folyosó is tele volt fekvőhelyekkel. De a szerzetesek nem ültek tétlenül: kertet, földet béreltek, megdolgozták azt, a környékbeli falvakból pedig katolikusok és reformátusok egyaránt segítettek nekik. Matei Tarciziu görög katolikus lelkész is meghatottan emlékezett, ugyanis 1948-tól betiltották vallásukat, a dési és környékbeli görög katolikus híveket pedig a dési ferences testvérek fogadták be, ebben a templomban gyakorolhatták hitüket. Őt is ebben a templomban keresztelték, és ez volt az a hely, az a második család, ahol szellemi-hitbeli „építkezésben” részesülhettek gyerekekként, ifjakként. Márton Árpád, Pius atya emléke és tanításuk, Leonárd atya, Ervin atya és a ferences közösség segítette abban, hogy apja nyomdokain ő is görög katolikus pap legyen. Ervin atya a provincia legidősebb tagja: 92 éves, de korát meghazudtolóan jól emlékszik a meghurcoltatás éveire. Szerencsés módon még két szerzetes társával nem Désre, hanem Radnára került, ott pedig elfelejtették beírni személyazonosságiukba a „d.o”, vagyis domiciliu forţat (kényszerlakhely) megjegyzést. Ennek okán a „postás” szerepét játszotta Esztelnek, Körösbánya és Dés kolostorai között. Később mégis elkerült Désre, innen is ment nyugdíjba. A Jóisten gondviselését látja a ferences család életében – mondta, majd nagyon szépen fogalmazva tette hozzá: hiába él, ha másoknak nem használ. A megemlékezés után a templom külső bejárati falán emléktáblát leplezett le a polgármester, majd Szabolcs atya provinciafőnök megáldotta azt. Ezután Antal testvér a dési rendház nevében megköszönte a résztvevőknek a jelenlétet, és mindenkit agapéra hívott a kolostorkertbe. LUKÁCS ÉVA Szabadság (Kolozsvár) lapozás: 1-8
(c) Erdélyi Magyar Adatbank 1999-2024 Impresszum | Médiaajánlat | Adatvédelmi záradék
|
|
||||||||
